Csak Én...

Eu só ...

Csak Én...

A chuva cai dolorosamente íngreme do terreno
Az esõ esik, kínosan áztatja a földet,
Lentamente, rasgando o sentido da vida.
Felszakítja lassan az élet értelmét.
Na escuridão, ninguém presta atenção a ela,
A sötétségben senki sem figyel rá,
Eu só ...
Csak én...
A chuva cai sobre todos foge
Az esõ esik, mindenki menekül,
A enchente não tem piedade de ninguém.
Az árvíz senkin nem könyörül.
Você fez o que tinha que fazer.
Megtette, mit kellett.
Na escuridão, alguém esteve aqui
A sötétben valaki maradt itt,
Eu só ...
Csak én...
Mesmo cair, mas suave brisa soprando,
Még esik, de lágy szellõ fúj,
Acariciando as feridas da terra.
Símogatja sebeit a földnek.
Lento começar na vida, confiança e medo,
Lassan indul el az élet, bizakodva és félve,
No escuro ninguém está olhando,
A sötétben senki sem figyel,
Eu só ...
Csak én...

Estou aqui sozinho e minha imaginação
Vagyok itt egyedül és képzelõdöm,
Elbor minha mente como o céu,
Elborul az agyam, mint az ég,
Desde que a chuva cai, o escuro
Melybõl az esõ esik, a sötétben,
Apenas o som que eu ouço na minha mente só a cair,
Csak a hangját hallom, csak az elmémben esik,
Eu só ...
Csak én...
Eu estou no escuro!
Vagyok a sötétség!